Ugrás a tartalomra Ugrás a menüre
Menu
Mesto Gabčíkovo
Mesto Gabčíkovo
Bős város

Csemadok

A Csemadok - Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség pártoktól és kormányoktól független szervezet, mely az önigazgatás elvére épülve segíti a Szlovák Köztársaság területén élő magyarok nemzeti azonosságtudatának, kultúrájának és önérzetének megőrzését. A Szövetség szervezi a szlovákiai magyarság kulturális életét, védi érdekeit, célja hogy fejlessze a szlovákiai magyarság anyanyelvi kultúráját, ápolja természetes kötödését az egyetemes magyar kultúrához. A Szövetség hozzájárul a szlovákiai magyar kulturális, művészeti és tudományos élet kiteljesedéshez, az anyanyelven való művelődés fejlesztéséhez.

1949-töl kezdődően országszerte alakultak meg a CSEMADOK - "Csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális egyesülete"- szervezetei. Azokban az években alakultak, amikor a Csehszlovákiában élő magyarság épp hogy feléledt a kitelepítések és a többi megpróbáltatás, kínszenvedések hatása alól. 1945 után ugyanis a magyar értelmiség úgymond száműzetésbe kényszerült, ám nem pusztult el, megmaradt, mert élt bennük a magyar szó iránti vágy. Mindnyájan tudjuk, az akkori politikai rendszer a Csemadokot eszközként hozta létre, olyan programokat tűzve a Csemadok elé, amely a kultúrát volt hivatott nyújtani a dolgozó tömegnek. Ám, a hatalom nem számolt azzal, hogy az emberek, az itt élő magyarokat ösztönzi, fűti a vágy, a magyar szó a magyar kultúra iránt. Ez a vágy ezerszám tömörítette a magyar kisebbséget ezekbe a szervezetekbe, melyek gombamód szaporodtak Szlovákia magyarlakta településein. Így volt ez községünkben is, ahol az előkészítő összejövetelek után a Csemadok alapszervezet hivatalosan 1950. február 12-én alakult meg, annak ellenére, hogy a résztvevők többsége már 1949-ben tagjává vált a Csemadoknak.

Alapszervezetünk elnökei a megalakulástól napjainkig

  • 1950.02.12 - 1951.01.14 Bott Vendel
  • 1951.01.14 - 1955 -ig Fenes András
  • /nincs pontos adatunk/ Patasi Zoltán, Gottlieb Ervin, Vida Arpád, Darnay Gyula 1955 – 1970.11.29 Tóth Sándor
  • 1970.11.29 – 1974.12.01 Szatmári Zoltán
  • 1974.12.01 - 1975.11.30 Csicsay Imre
  • 1975.11.30 - 1978.12.18 Bokros András
  • 1978.12.18 - 1990.01.12 Horváth Mária
  • 1990.01.12 - napjainkig Ing. Nagy Anikó.


A Csemadok szinte a semmiből teremtett kultúrát. Alapszervezetünk az eltelt évtizedekben aktívan tevékenykedett. A kezdetekkor színjátszó csoport alakult, mely 1949-töl 1973-ig számos színdarabot adott elő községünkben és a környékbeli falvakban. Ugyanilyen érdeme volt a tánccsoportnak is, amely ápolta a néptánc hagyományait és így fontos értékmentő szerepet vállalt fel az ötvenes években.

Szervezetünk klubbot hozott létre tagjai számára, ahol megszámlálhatatlan Író-olvasó találkozóra került sor. A citerazenekar és a nótázók segítségével csodálatos nótaesteket rendeztek.

A Csemadok szervezet értékteremtő, értékmegőrző munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint hogy községünk vezetésével karöltve községünk egyik omladozó parasztházából csodálatos tájházat hozott létre, feltöltve olyan tárgyakkal, berendezésekkel, amelyek híven tükrözik az itt élő magyarság szokásait, életformáját. A tájház a mai napig látogatható.
1971-ben a Csemadok alapszervezet létrehozott egy énekkart, amely a mai napig működik és fontos szerepet tölt be szervezetünk életében. Az eltelt évek alatt számos magyarországi és hazai fellépése volt. Az 1970-es 80 -as években az énekkaron belül működött férfi és női éneklőcsoport, amelyek több alkalommal szerepeltek a Tavaszi szél országos népzenei vetélkedőn. Jó kapcsolatot ápol a magyarországi Gyarmat és Lébény községek vegyes karaival. Szűkebb hazánkban Csallóközben is vannak baráti kórusaik, így a nagymegyeri Bárdos Lajos vegyes kar, valamint a pozsonyeperjesi Kis Duna és vásárúti vegyes karok, amelyeket 1993 óta minden évben vendégül látunk az ádventi kórushangversenyen. Énekkarunk karnagya 1988-ig Horváth Endréné, Szénási Piroska volt, azóta pedig Ág Tibor karnagy úr vezényli kórusunkat, amely 1996-ban felvette a Kék Duna nevet. Kórusunk 1999-ben a galántai Kodály napokon bronzkoszorús minősítést kapott.

A Csemadok szervezet napjainkban is fontos szerepet tölt be községünk életében. Nincs olyan kulturális rendezvény, amelyen ne szerepelnének énekkarunk tagjai, szavalóink, nótaénekeseink, akik közül kiemelkedik Bősi Szabó László aranykoszorús nótaénekesünk. Ifjúsági programjaink közé tartozik ápolni a jó kapcsolatot a helyi cserkészcsapattal, alapiskolával, óvodákkal. Az alapiskola tanulói számára anyanyelvi vetélkedőket rendezünk. A vetélkedők célja, hogy még inkább megszerettesse a tanulókkal anyanyelvünket, s hogy a játékos feladatok során gyarapítsák ismereteiket édes anyanyelvünkről és összemérjék tudásukat más iskolák tanulóéival. A fiatal amatőr képzőművészek részére több alkalommal rendeztünk már kiállítást, módot adva nekik a bemutatkozásra a széles nagyközönségnek.

Alapszervezetünk hosszú évtizedek óta társrendendezője a Csemadok területi kulturális rendezvényének, amelyre minden évben június végén kerül sor a helyi parkban. E rendezvényen fellépnek járásunk legjobb népművészeti együttesei valamint muravidéki hagyományőrző csoportok. 1996-tól színesebb ez a rendezvény egy koszorúzási ünnepséggel, melyet a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából állíttatott homokkő kopjafánál tarunk. Az emlékoszlop Ferdics Gábor kőfaragó munkája. Az emlékoszlop a Csemadok területi konferenciájának határozata alapján került Bősre, mivel minden évben itt találkozik legnagyobb létszámban a járás Csemadok tagsága a kulturális rendezvény kapcsán.

Az elmúlt évek és a jelen rövid kivonata ez a Csemadok Bősi szervezetének munkájából. Tagságunk az elmúlt évek és a jelen nehézségei ellenére nem vesztette el kedvét a munkához. Igyekszik megőrizni emlékeinket az utókornak és mindent megtesz azért, hogy községünkben minél többen érezzék, hogy legfontosabb teendőink közé tartozik magyarságunk, kultúránk és édes anyanyelvünk ápolása, megőrzése. Munkánkat az eltelt időszakban és jelenleg, anyagilag és erkölcsileg is a közeg önkormányzata valamint községünk vállalkozói támogatják.


felfelé